Családállítás - fenomenológiai megközelítés

Családállítás

A családállítás számomra nem módszer, hanem szemlélet. Egy olyan megközelítés, amely a kapcsolatok láthatatlan rendjére irányítja a figyelmet.

Nem problémákat old meg, és nem történeteket értelmez. Teret ad annak, ami jelen van, és ami eddig talán nem kapott figyelmet vagy helyet.

A családállítás szemlélete

A fenomenológiai megközelítés nem előzetes elképzelésekből indul ki. A figyelem nyitottan fordul a mező felé, ahol rejtett kapcsolatok, lojalitások és dinamikák válhatnak érzékelhetővé.

Nem a múlt eseményeinek újrajátszása történik, hanem a jelenben megjelenő testérzetek, mozdulatok és impulzusok mutatják az irányt.

A családállítás a szeretet rendje. A rend nem szabály, hanem természetes mozgás, amely akkor jelenik meg, amikor mindaz, ami eddig kizárt, újra helyet kaphat.

Ami nem történik

A családállítás nem tanácsadás, nem elemzés, és nem gyors megoldás. Nem ígér változást, és nem ad válaszokat.

Nem cél a „jobb érzés" vagy egy kívánt állapot elérése. A folyamat nem irányított, és nem manipulálható.

Hogyan zajlik a folyamat

Egy állítás során a figyelem lassan kibontakozó mozgásokat követ. A kép nem értelmezés által, hanem tapasztalás útján válik érzékelhetővé.

A változás nem beavatkozás eredménye, hanem annak következménye, hogy a valóság ítélet nélkül láthatóvá válik.

A kísérő szerepe

A kísérő nem irányít és nem vezet megoldás felé. Feladata a figyelem megtartása, valamint annak követése, ami a folyamat során kibomlik.

A kísérés akkor hiteles, ha nincs benne szándék a változtatásra, csak jelenlét és nyitottság.

Mikor lehet támogató

  • – ismétlődő élethelyzetek esetén
  • – kapcsolati nehézségek idején
  • – belső elakadások, döntési helyzetek kapcsán
  • – amikor valami „nem a helyén van", de nehezen megfogható

A családállítás nem mindenkinek való, és nem minden élethelyzetben időszerű. Amikor azonban eljön az ideje, képes mély és tartós elmozdulást hozni anélkül, hogy bármit is erőltetne.